egy baratom ma felhivott es elmondta, h pletykaljak, h el akarjak tavolitani.
es azert hivott fel, h ha vele vmi tortenik, akkor tegyek vmit azert, h sajto visszhangja legyen.
azert nekem szol, mert bennem megbizik, es olyan vagyok, aki tesz is vmit ha ugy adodik.
a dolog elsodlegesen is eleg durva, de engem sokkal inkabb az implicit resze vagott mellbe:
h en teszek vmit, ha ugy adodik. ez komoly onvizsgalatot indit el:
tenyleg olyan vagyok? es ha megvan bennem a kello ero (mondjuk, h meglenne) lenne-e eleg ver a puncamban, h hasznaljam ezt az erot?
(most neztem meg a lotr I-II-t, lehet, h csak ennek hatasara beszelek igy, de inteziven foglalkoztat a kerdes)